Az előző bejegyzésben a rendszerszemlélet nyomán igyekeztem összegyűjteni, hogy mit sejthetünk a kisbaba igényeiről, és hogy alakul mindez a mi családunkban. Most következzék a rendszer többi eleme, és saját szükségleteink gyűjteménye.

N – Az édesanya

Hogy micsoda? Hát mi más lenne az igénye egy egészséges lelkű édesanyának, mint csemetéje, szíve csücske, szeme fénye boldogsága és elégedettsége. Egyébként is beteljesült minden álma a szüléssel, mi kell még? Mondjuk:

1. Regenerálódás, mert mint kiderült a szülés remek buli, de fizikailag még kívülről nézve is elég megterhelő dolognak tűnik. Sebek, gyógyulás, hormonok, posztpartum, szoptatás körüli mizériák, testi és lelki talpraállás.
2. Alvás és pihenés, az előzővel szoros összefüggésben. Az alvásmegvonás hatékony kínvallatási technika, és ahogy kedves mondásom tartja „A fáradt ember nem tud szeretni.”
3. Kompetens, elég jó anyának érezni magát. Visszaigazolás arról, hogy jól csinálja, megerősítés, támogatás, látni, hogy a baba alapvetően jól van.
4. Megmaradni nőnek. Személyes higiénia, nagyjából igényes környezet, és a pizsamán kívül más viselet is. Énidő, kényeztetés, tizenöt perc egyedül a vécén is kész megváltás, ha le is fürödhet, az már talán nem is igaz. Elmenni egy kávéra, barátnőkkel találkozni, emlékezni arra, hogy vannak felnőtt, egész mondatokban beszélő emberek is a világon. Kapcsolatban maradni a férjével, és az aznap felélt pelenkamennyiségen kívül időnként másról is szót váltani.
5. Szeretni és szeretve lenni, főleg a babával. Megélni a kapcsolódást, és örülni egy mosolynak.

Á – Az édesapa

Na, ez most már mindennek a teteje, hogy még én is jövök a saját dolgaimmal.

1. Bevonódás, részt vállalni V gondozásából, kompetensnek érezni magamat, és kapcsolódni a lányommal. Lásd első blogbejegyzés.
2. Kikapcsolódás, alvás, énidő, házastársi kapcsolódás. Lásd N dolgait, mert ebben egyáltalán nem különbözünk.
3. Munka. Bizony, pár hét kihagyás után rájöttem, hogy ez nem csak egzisztenciális szükséglet, hanem igényem is, hogy a külvilág, meg az ott betöltött szerepem ne szűnjön meg teljesen. Csak még jobban tisztelem N-t, akinek első körben ebből sokkal többet kellett feladnia, mint nekem. Ez az egész home office dolog annyira nem könnyű egy újszülött mellett, hogy majd szentelek neki egy külön bejegyzést.
4. Zsilipelés. A fentiekhez, meg a férfi agy működéséhez kapcsolódóan. Bármit megadnék egy kis kapcsolóért, amit fel lehetne szerelni a lakás valamelyik jól látható pontjára, és családunk minden tagjának egyértelműen jelezné, hogy papa a fenti lista épp melyik eleménél tart, ezért más ügyekben pillanatnyilag kéretik nem zavarni. Nem fog megtörténni.

R - Rendszerszemlélet

Ezek persze csak mi vagyunk, biztosan családja válogatja, hogy milyen lista és milyen prioritások jönnek össze. De ha rendszerszemléletben gondolkodunk a kis közösségünkről, akkor a rendszer minden elemének jól létére érdemes ügyelni, és szem előtt kell tartani, hogy ezek az elemek oda-vissza kölcsönhatásban vannak egymással. Ha N fáradt, Á nem tud dolgozni, V pedig nyűgös lesz, mindegy mivel próbálkozunk. Ha Á kipihent, könnyebben segít N-nek, V pedig örül a levegőváltozásnak.

Ha az igényeink épp összhangban vannak, az szuper hír, idilli boldogságban telik a nap. V a kendőben alszik a hasamon, míg dolgozom, N pedig sorozatot néz. N elfárad nap végére, nekem pedig már nagyon hiányzik V, úgyhogy átveszem, és mindenki megnyugszik. Csakhogy ezek a szükségletek legalább ugyanilyen gyakran állnak valós vagy látszólagos ellentétben egymással. Ilyenkor lehet nagy levegőt venni, kompromisszumokat kötni, elfogadni a pillanatnyilag kielégítetlen igényeket, esetleg kreatív, új megoldások után nézni. Ez sokszor mindenféle átmeneti frusztrációkkal jár, de fontos kimondani, hogy a szülői minőségünk nem a rossz érzéseinktől, hanem a cselekedeteinktől függ, és a családunk sem ettől megy tönkre, mert a frusztrációk és szorongások a kapcsolataink természetes velejárói, az élet realitásához tartoznak. Az egyetlen kérdés, hogy el tudjuk-e hordozni őket, és mit tehetünk azért, hogy képesek legyünk erre.