Vackorság

Apablog egy vackorral.

Az apai kötődésről

2020. október 25. 10:10 - adam.kiss

Egy hete született meg a kislányom, V. A feleségem, N még a kórházban volt vele pár napot, én pedig a koronavírus miatt nem látogathattam őket, így ezt az időszakot fotókon tengődve kellet kihúznom. A babafotókkal való eddigi viszonyom meglehetősen szürkének mondható. Ahogy a baráti társaságunkban és rokonságunkban sorra születtek a kisbabák, a büszke szülők örömmel mutogatták a kórházi kiságyban készült ezernyi felvételt, én pedig igyekeztem udvariasan bólogatni, és megdicsérni a jobban sikerült képeket, de alapvetően nem hozott igazán lázba a dolog. Bocs, tényleg cuki az orra, meg jajakiskezénaköröm, de alkalmatlan vagyok arra, hogy belelássak bárkit is a felmenők közül a pár órája született vöröses-lilás, csúcsfejű kis jövevénybe, és különben is minek harminc képet csinálni, amikor abban a pár órában nem várható különösebb növekedési ugrás. Persze sarkítok, értem én a szülői büszkeséget, csak nem nagyon tudtam osztozni benne. Most meg nézegettem V-ről a képeket, és azon kapom magam, hogy kissé bárgyú vigyor ül ki az arcomra, és valami fura érzés motoszkál bennem, felsejlik, hogy mit értenek azon, hogy a lányos apák szerelmesek a gyerekükbe. Itt fogtam először gyanút.

Aztán N-nék megérkeztek a kórházból, és felültünk az első hetes szülők érzelmi hullámvasútjára. Eszik-e eleget, alszik-e eleget, ki tudom-e cserélni úgy a pelenkát, hogy közbe ne pisilje össze minden ruháját boldogan (nem), tényleg mindig kiszagolja-e alvás közben, hogy épp ebédelni akarunk leülni (igen), és fog-e valaha úgy fürdeni, hogy nem ordít vöröslő fejjel, amikor hozzáér a meleg víz (kétlem). De az is feltűnt, hogy ezek a frusztrációk csak addig számítanak, amíg be nem érek V úgy nagyjából fél méteres hatósugarába, mert onnantól megint kissé bárgyú vigyor, halk beszéd, megértő suttogás. Mindennek hatására feltámadt bennem a tudományos érdeklődés az apai kötődéssel kapcsolatban, és kicsit utánanéztem a dolognak.

Az apa-csecsemő kapcsolat sokáig a pszichológia méltatlanul mellőzött területének számított. Az anyáról sokat lehetett hallani: a teljes összeolvadás anya-gyerek duálunióját, a szimbiotikus fázist, de még a hasítás kezdetleges énvédő mechanizmusát (amikor valamire csak szélsőségesen jóként vagy rosszként tudunk gondolni) is a csecsemő igényeit betöltő vagy késleltető anyára vezetik vissza. És akkor a személyes kedvencemről Winnicottról, meg a gyerek igényeit hol jobban, hol rosszabbul tükröző, fel- és lehangoló, és így végső soron a leválást segítő elég jó anyáról nem is beszéltünk. Kikérem magamnak, én is kiválóan félre tudom érteni azt a csecsemőt, hogy megértse, a külvilág és ő nem ugyanaz.

A friss kutatások azonban már pedzegetik, hogy mi is van az apával, ha már itt a XXI. század és rendeződnek át a klasszikus szerepek. A kutatási eredmények alapján az új apukákban is történhetnek hormonális változások, például csökken a tesztoszteron és nő a prolaktin szintje. Egy izraeli kutatócsoport 2010-es vizsgálata bizonyos édesapáknál megnövekedett oxitocinszintet mutatott ki. Az oxitocin igazi celebként nagy hírnévre tett szert mint a kötődéshez, szeretethez, öleléshez kapcsolódó hormon, amely a társas érintkezéseink során ajándékoz meg minket jóleső érzésekkel. Az édesanyák kevésbé pihe-puha hatását is jól ismerik, mert a szülés során a méhösszehúzódások rendezésében és erősségének szabályozásában játszik fontos szerepet. Szóval van itt ez a hormon, amelynek szintje az édesanyákban a szülés és a szoptatás hatására megemelkedik, és segíti a babájukhoz való kötődést, az új kutatások viszont egyes férfiaknál is növekedését mérték. Van azonban egy csavar a történetben: csak azoknak az újdonsült édesapáknak emelkedett az oxitocin szintje, akik időt töltöttek az újszülöttjükkel, játszottak vele, gondoskodtak róla, fizikai érintkezésbe kerültek vele. Ebben az esetben már 15 perc után kimutatható volt a hormonális változás, azoknál viszont nem, akik nem vettek részt ilyen tevékenységben. Ugyanez volt igaz egyébként az édesanyákra is.

Mindez azért tetszik különösen, mert elegáns biológiai magyarázatot ad arra a pszichológiai alaptételre, hogy a kapcsolataink annak függvényében erősödnek, hogy mennyi energiát fektetünk az ápolásukba, és ez alól szemmel láthatólag a gyakran teljesen ösztönösnek, magától működőnek tekintett szülő-gyermek kapcsolat sem kivétel. Az édesanyák valószínűleg komoly előnnyel indulnak – meg is dolgoznak érte szó szerint véres verítékkel –, de a „kötődési hormon” kellemes hatásaiból senki nincs kirekesztve. Ez remek hír az első hónapokban a csecsemő körül tanácstalanul tipegő édesapáknak, az örökbefogadó szülőknek és a húslevessel kopogtató nagyinak.

Nem árt ezt időnként tudatosítanom egy telenyomott pelenka vagy egy elhúzódó altatás közben, mert sokszor ezek azok a pillanatok, ahol megcsillanthatom bimbózó édesapai kvalitásaimat, és kétségtelenül ügyetlenkedő próbálkozásaim végre teret kaphatnak. Az a helyzet, hogy sokszor könnyebb lenne egy határozott mozdulattal átpasszolni a három és fél kilónyi problémát N-nek, és megspórolni az energiabefektetést, csak így vissza nem térő lehetőségeket szalasztanék el. Merthogy, ahogy azt egy általam nagyra becsült pszichoterapeuta mondja: a lelki energia a fizikaival szemben öngerjesztő, ha jól működtetjük, egyre több lesz belőle.

---------------------------

Felhasznált és ajánlott irodalom:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20153585/
https://www.nbcnews.com/sciencemain/your-brain-fatherhood-dads-experience-hormonal-changes-too-research-shows-6C10333109
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6838998/
https://bloomlife.com/preg-u/dadbrain/
https://horizon-magazine.eu/article/new-fathers-may-undergo-hormonal-neural-and-behavioural-changes.html

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vackorsag.blog.hu/api/trackback/id/tr2416257004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása